Lettország befogadná a NATO nukleáris fegyvereit, ha a szövetség így dönt, mondja az elnök
Lettország támogatná a nukleáris fegyverek telepítését a területére, ha a NATO úgy határozna – mondta Edgars Rinkēvičs elnök, bár hozzátette, hogy jelenleg nincsenek folyamatban ilyen tárgyalások.
Frissítés ·
Frissítve a forrásainktól származó új jelentésekkel.
Automatikusan fordítva az angol eredetiből; az angol változat az irányadó.
Lettország támogatná a nukleáris fegyverek telepítését a területére, ha a NATO úgy határozna – mondta Edgars Rinkēvičs újságíróknak egy szerdai sajtótájékoztatón, bár hangsúlyozta, hogy jelenleg nincsenek folyamatban ilyen tárgyalások. Kijelentette, hogy a lett kormány és parlament elfogadná egy ilyen döntést, ha a NATO meghozná azt, és az országban nincs olyan jogi korlátozás, amely ezt megakadályozná.
Rinkēvičs arra is kitért, hogy Lettországnak jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy Oroszország közvetlenül megtámadhatná a NATO valamelyik tagállamát – nyilatkozta az újságíróknak Andris Kulbergs miniszterelnökkel való találkozója után. Emlékeztetett Észtország egy nappal korábbi bejelentésére, miszerint a tallinni Milrem Robotics védelmi vállalatnál tavaly, illetve a múlt hónapban történt tűzeset az orosz különleges szolgálatok által kitervelt szabotázsakció volt, hozzátéve, hogy más országokban is felmerültek hasonló hírek az orosz szabotázsról, és a lett hatóságok nagy fokú felelősséggel kezelik a hibrid támadások – például a kibertámadások és a szabotázs – veszélyét.
Lettországban nincs alkotmányos vagy jogi akadálya a nukleáris fegyverek befogadásának – mondta Rinkēvičs. Ez helyezi őt eltérő pozícióba Litvániától, amelynek alkotmánya jelenleg tiltja a tömegpusztító fegyvereket vagy a külföldi katonai bázisokat a területén; a litván parlament, a Seimas e hónapban elfogadta e tilalom eltörlését egy első szavazáson.
Rinkēvičs elmondta, hogy amikor Lettország 2003-ban a NATO-hoz való csatlakozásra készült, minden tagállam megerősítette, hogy nem szembesül semmilyen korlátozással a szövetség teljes kollektív biztonsági mechanizmusában, beleértve annak nukleáris elrettentési rendszerét is, való részvétel terén. Lettország már most is a NATO az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által biztosított nukleáris esernyője alatt áll – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miként vélekednek Nagy-Britannia nukleáris védelmi ajánlatáról, amelyet az Egyesült Expedíciós Hözeg (JEF) tagjainak – a balti államok, az északi országok és Hollandia koalíciójának – tettek, Rinkēvičs elmondta, hogy Lettország pozitívan tekint a további biztonsági intézkedésekre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azok a NATO szélesebb körű politikájának részét képezik.
A brit ajánlat hétfőn merült fel, amikor Gwyn Jenkins, a brit királyi tengerészgyalogság parancsnoka Finnországba látogatott, és találkozott Heikki Auttóval, a finn parlament védelmi bizottságának elnökével, aki az STT finn hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy Finnország az Atlanti-óceánon járőröző tengeralattjárók által garantált nukleáris esernyő alá tartozna. A jelentések szerint az új Egyesült Expedíciós Hözeg harci egysége – amely tíz országot, köztük Lettországot tömöríti, és amelynek létrehozásáról novemberben kell megállapodni – saját háborús védelmi tervekkel fog rendelkezni.
Amit tudunk
- Edgars Rinkēvičs elnök kijelentette, hogy Lettország támogatná a NATO nukleáris fegyverek befogadását, ha a szövetség ezt kollektívan úgy határozza el.
- Rinkēvičs elmondta, hogy jelenleg nincsenek folyamatban konkrét tárgyalások a nukleáris fegyverek Lettországban történő állomásoztatásáról.
- Rinkēvičs kijelentette, hogy Lettországnak nincs bizonyítéka arra, hogy Oroszország közvetlenül megtámadhatna egy NATO-tagállamot.
- Litvánia parlamentje első olvasatban megszavazta a tömegpusztító fegyverek befogadását tiltó alkotmányos tilalom eltörlését.
- Nagy-Britannia azt javasolta, hogy tengeralattjáró-alapú elrettentés révén terjessze ki nukleáris ernyőjét a balti és északi államokra.
Miért fontos ez Európának
Bármilyen lépés a nukleáris fegyverek Oroszország határaihoz közeli állomásoztatása felé jelentős elmozdulást jelezne a balti államok védelmi stratégiájában, amely eddig az USA és az Egyesült Királyság meglévő NATO-nukleáris ernyőjére támaszkodott. Rinkēvičs megjegyzései azután hangzottak el, hogy a balti államok és Lengyelország egyre több olyan szabotázst és hibrid incidenst jelentenek, amelyeket Oroszországhoz kötnek – beleértve az észtországi dróngyár tűzesetét is –, ami fokozza a szövetségre nehezedő nyomást, hogy bizonyítsa képes elrettenteni Moszkvát.
Frissítések
Frissítve a forrásainktól származó új jelentésekkel.
Frissítve a forrásainktól származó új jelentésekkel.
Frissítve a forrásainktól származó új jelentésekkel.
Lettországnak nincs bizonyítéka arra, hogy Oroszország közvetlenül megtámadhatna egy NATO-tagállamot – mondta szintén Rinkēvičs elnök.
Első megjelenés.
Források
Kérdések és válaszok
- Befogadna-e nukleáris fegyvereket Lettország?
- Edgars Rinkēvičs elnök kijelentette, hogy Lettország támogatná a nukleáris fegyverek befogadását, ha a NATO kollektívan így döntene, jóllehet jelenleg nincsenek folyamatban ilyen tárgyalások.
- Lát-e orosz inváziós kockázatot Lettország?
- Rinkēvičs elmondta, hogy Lettországnak jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy Oroszország közvetlenül megtámadhatna egy NATO-tagállamot.
- Mi a brit nukleáris ernyőre vonatkozó ajánlat?
- Nagy-Britannia azt javasolta, hogy a nukleáris védelmet tengeralattjáró-alapú elrettentés révén terjessze ki a balti és északi államokra, ami a Közös Expedíciós Erő része.