A német külügyminiszter figyelmeztette Lavrovot a lipcsei dróntámadás és a NATO-t érő fenyegetések miatt

Németország külügyminisztere, Johann Wadephul szombaton bejelentetlen találkozót tartott Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval New Yorkban. Ez volt az első közvetlen tárgyalás a két ország vezető diplomáciai képviselője között Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben kezdődött teljes körű inváziója óta. A találkozóra az ENSZ Közgyűlésének kulisszái mögött került sor. Az arról szóló beszámolók, hogy mennyi ideig tartott, eltérőek: a dpa német hírügynökség és a Digi24 román hírportál kicsit több mint 20 percre teszi, míg a POLITICO Europe jelentése szerint mintegy 30 percig tartott.

Egy német tisztségviselő, aki a tárgyalások megvitatásáért cserébe anonimitást kért, elmondta, hogy Wadephul felszólította Lavrovot: hagyjon fel Oroszország Németországgal, Európával és a NATO-val szembeni „veszélyes eszkalációs útjával”. A tisztségviselő közlése szerint Wadephul felhozta az ukrán civilek elleni orosz támadásokat is, és egyértelművé tette, hogy az olyan incidensek, mint a lipcsei repülőteret augusztusban célba vevő drón, nem gyengítik Németország Ukrajna iránti támogatását, jóllehet további feszültséget keltenek Berlin és Moszkva kapcsolatában.

A találkozót követően a ZDF német tévécsatornának nyilatkozva Wadephul intenzív eszmecserének nevezte a megbeszélést, amelyen a két fél nem értett egyet a kulcsfontosságú pontokban. Kijelentette: világossá tette, hogy Németország nem fogadja el az olyan incidenseket, mint a lipcsei drón, és kész megvédeni magát a további hibrid támadásokkal szemben.

A német kormány szeptember 1-jén megállapította, hogy orosz hírszerző szolgálatok álltak a lipcsei repülőtéren augusztus elején egy ukrán teherszállító repülőgép ellen elkövetett kísérleti dróntámadás hátterében. Berlin válaszul bezárta Oroszország bonni főkonzulátusát, és felmondta a berlini Orosz Ház kulturális központra vonatkozó megállapodást; Moszkva – amely koholmánknak nevezte a vádat – elrendelte Németország szentpétervári főkonzulátusának, valamint a Goethe Intézet Oroszországban megmaradt fióktelepeinek a bezárását. Németország később több mint 150, az orosz külképviseleteken dolgozó munkatársat és családtagjaikat szólította fel az ország elhagyására a TVP World lengyel hírportál jelentése szerint, amely a berlini orosz nagykövetségre hivatkozott.

Szeptember 22-én lezuhant drónt és feltételezett robbanóanyagot találtak a Bundeswehr wunstorfi légitámaszpontja közelében Alsó-Szászországban, és a német nyomozók vizsgálják a lehetséges összefüggést a lipcsei incidenssel. A hét elején Wadephul és Lavrov az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is összecsapott, és mindkét fél a másikat vádolta Európában tanúsított veszélyes magatartással.

A két miniszter megvitatta a fekete-tengeri gabonakereskedelmet is. Wadephul arra buzdította Lavrovot, hogy kössenek megállapodást a kivitelről, míg Lavrov kijelentette, hogy Oroszország tárgyalásokat folytat Indiával, Egyiptommal és Törökországgal a biztonságos hajózásról, és Ukrajnát tette felelőssé a hajózás elleni támadásokért. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában közölte, hogy Wadephul utólag tájékoztatta őt, és köszönetét fejezte ki Németország megismételt támogatásáért, valamint az Európa elleni további ellenséges lépésekkel kapcsolatos figyelmeztetéséért. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Németország kérte a találkozót, míg Wadephul úgy nyilatkozott, hogy azután egyezett bele, hogy Lavrov közvetítők útján jelezte beszélgetési szándékát.

Németországban Wadephul belföldi bírálatokkal szembesült a tárgyalások miatt; az Onet lengyel hírportál által idézett egyik névtelen politikus szerint Lavrov teljesen háttérbe szorította a minisztert. Az ezt követő sajtótájékoztatón Lavrov azt mondta, hogy Wadephultől nem tudott meg semmit olyan újat, amit Berlin már korábban ne mondott volna ki nyilvánosan.