Zelenszkij a harkivi erőmű elleni csapásról számolt be Trump azonnali energetikai fegyverszünete után

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy támadás érte a harkivi 5-ös számú hőerőművet (CHP-5), miután Donald Trump amerikai elnök vasárnap, október 11-én azonnali fegyverszünetet jelentett be az energetikai infrastruktúrát érő csapásokra vonatkozóan. A jelentett támadás ellentmond a fegyverszünetnek, ahogyan azt Trump nyilvánosan bejelentette. A pontos kétoldalú feltételeket és Oroszország hivatalos beleegyezését az ECTV-hez eljuttatott beszámolókban független forrásból nem erősítették meg.

Az ECTV főszerkesztője által rendelkezésre bocsátott videóüzenetben Zelenszkij elmondta, hogy épp most érte támadás a harkivi CHP-5-öt, és beszámolt az ukrán energiaszektort ért támadásokról. A videó alátámasztja kijelentését, bár a károk mértékét, az áldozatok számát és a csapás technikai részleteit a rendelkezésre bocsátott anyagban nem tisztázták.

A Fehér Ház közzétette Trump állítását, miszerint az energetikai fegyverszünet azonnal hatályba lép. Az amerikai elnök mindkét felet arra sürgette, hogy ne szegjék meg azt. A bejelentés nem tartalmazta a megállapodott feltételek szövegét, nem határozta meg az érintett célpontokat, és nem ismertetett mechanizmust az állítólagos jogsértések kivizsgálására az El País és más európai lapok beszámolói szerint.

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna kész elfogadni az energetikai létesítmények elleni támadások kölcsönös felfüggesztését, amennyiben Oroszország is beleegyezik ugyanebbe – jelentette az El País az Axiosnak tett nyilatkozataira hivatkozva. Elmondta, nem értesítették arról, hogy egy ilyen megállapodás már hatályba lépett volna, és felkérte Washingtont, hogy tisztázza annak kezdetét. Válasza nem minősül annak megerősítéseként, hogy Kijev már elfogadott volna egy tárgyalásos megállapodást.

A javasolt energetikai szünet független Zelenszkij azon ajánlatától, miszerint elnökválasztást szervezne, ha Moszkva beleegyezik egy 60 napig tartó teljes fegyverszünetbe. A Reutersnek a Kathimerini és más médiumok által átvett tudósítása a vasárnap korábbi órákban számolt be erről a választási javaslatról. Egyik javaslat sem rögzít választási időpontot, sem pedig teljes fegyverszünetet a harctér egészén.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy Washington bejelentett egy orosz dízelexportot érintő megállapodást. Trump arra is nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni csapásokat. Zelenszkij amellett érvelt, hogy az orosz energetikai létesítmények elleni támadások bármilyen leállítását az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások leállításának kell kísérnie. Ezek az eltérő feltételek központi szerepet játszottak a diplomáciai egyeztetéseken az El País szerint.

A szerkesztőségi anyagokban nem szerepelt az orosz kormány megerősítése a megállapodás feltételeiről, és arra sem volt bizonyíték, hogy mindkét fél fegyveres erői leállították volna az energetikai célpontok elleni csapásokat. Több médium beszámolója is hivatkozik a Fehér Ház bejelentésére, de Trump nyilatkozatának megismétlése nem jelent igazolást arra, hogy a fegyverszünet hatályba lépett.

A felek álláspontja ezért továbbra is eltérő marad: Trump bejelentett egy megállapodást, Zelenszkij készségét fejezte ki a kölcsönös intézkedésekre, miközben tisztázást kért, Oroszország hivatalos beleegyezését pedig nem igazolták a rendelkezésre álló jelentésekben.