Egyesült Királyság és Németország biztonsági pactumot indított az orosz szabotázs elleni küzdelemre

Az brit miniszterelnök, Andy Burnham és a német kancellár, Friedrich Merz csütörtökön közös biztonsági partnerséget indított a szabotázs, a kibertámadások és más hibrid fenyegetések elleni küzdelemre Burnham és Merz első személyes berlini találkozója során.

A brit kormánya nyilatkozata szerint a partnerség keretében a két ország információkat oszt meg egymással, és összehangolja lépéseit a kritikus infrastrukturális fenyegetések monitoringja, elhárítása és megzavarása érdekében. „Az ellenfeleink, különösen Oroszország részéről érkező hibrid fenyegetés egész Európára és azon túlra is kiterjed, fenyegetve kollektív biztonságunkat” – áll a nyilatkozatban.

Burnham kijelentette, hogy az infrastruktúra, a vállalkozások és a demokráciák elleni támadások „nem távoli fenyegetést” jelentenek, hanem „elérik az emberek otthonait és munkahelyeit”, hogy „gyengébbé és megosztottabbá” tegyék a társadalmakat. Nagy-Britannia és Németország „erőt egyesít, hogy felkutassa, leleplezze és megzavarja ezt a tevékenységet” – mondta.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentése szerint a két vezető hivatalosan ratifikálta a Kensingtoni Szerződést, azt a 2025-ben aláírt, 27 oldalas kétoldalas megállapodást, amely Nagy-Britanniát és Németországot szorosabb együttműködésre kötelezi a védelem, a biztonság, a tudomány, a technológia és a gazdasági növekedés terén. A lap szerint abban is megállapodtak, hogy védelmi minisztériumaik megvizsgálják az új vadászgépek terén lehetséges együttműködést, bár közös projektről még nem született döntés.

Az Evening Standard beszámolója szerint Merz és Burnham tárgyalt az Ukrajnának nyújtott közös támogatásról, a közel-keleti instabilitásról és a kereskedelmi útvonalak, például a Hormuzi-szoros zavarairól is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung közlése szerint Merz felajánlotta, hogy decemberben Berlinben otthont ad az ukrajnai hajlandók koalíciója találkozójának.

A látogatásra egy hónappal azután kerül sor, hogy Nagy-Britannia bekérette Oroszország magas rangú diplomatáját egy olyan – általa „kirívó és felelőtlen támadásként” említett – ügy miatt, amely során robbanóanyagot szállító drónt találtak ukrán teherszállító repülőgépek közelében a németországi leipzigi repülőtéren augusztusban. A drón nem robbant fel, és hatástalanították; a nyomozók gyanúja szerint egy második drón ütközött egy teherszállító repülőgéppel a közelben, egy harmadikat pedig 10 nappal később találtak a repülőtér mellett. Alexander Dobrindt német belügyminiszter kijelentette, hogy a támadás illeszkedik „az orosz hibrid műveletek jól bevált mintájába”, és Németország számít arra, hogy a jövőben is célpont lesz. Moszkva tagadta érintettségét, Vlagyimir Putyin elnök pedig azzal vádolta Németországot, hogy bizonyítékokat hamisított.