39 ország írt alá európai biztonsági nyilatkozatot a dublini EPC-csúcson
Zelenskyj elnök bejelentése szerint Európa csatlakozni fog az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójához, miután 39 ország aláírt egy biztonsági nyilatkozatot november 11-12-én a dublini EPC-csúcson.
Automatikusan fordítva az angol eredetiből; az angol változat az irányadó.
Harminckilenc ország írta alá a francia kezdeményezésű, az európai biztonságról – köztük Ukrajna biztonsági garanciáiról – szóló nyilatkozatot november 11-12-én az Európai Politikai Közösség dublini csúcstalálkozóján – jelentette a Szabad Európa Rádió. A NATO főtitkára is részt vett a csúcson – közölte a szövetség.
Volodimir Zelenskyj ukrán elnök kijelentette, hogy az európai képviselők közvetlenül részt vesznek majd a háború lezárását célzó tárgyalások következő fordulójában, ahelyett, hogy a korábbi, Abu-Dzabi-i tárgyalásokhoz hasonlóan háttérbe szorulnának. Ezt azt követően mondta, hogy Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai megbízottak november 12-én találkoztak vele egy Dublin melletti katonai légitámaszponton, egy nappal azután, hogy ketten Moszkvában tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Kushner megerősítette, hogy mindkét fél beleegyezett a tárgyalások kiterjesztésébe az európai partnerek bevonásával. „Jelentős különbségek maradtak fenn, de biztatónak tartjuk az elért haladást” – írta az X közösségi oldalon, hozzátéve, hogy a következő találkozó részleteit hamarosan bejelentik. A Kreml nem erősítette meg az európai részvételbe való beleegyezését – jelentette az RFI.
Eltérő jelentések láttak napvilágot a dublini nyilatkozatot aláírók számáról: az Euronews arról számolt be, hogy 43 ország írta alá, míg az NV.ua által idézett Szabad Európa Rádió 39-re tette ezt a számot az Európai Politikai Közösség 47 tagja közül; az aláírók között van Ukrajna, az Egyesült Királyság, Norvégia, Moldova és Grúzia is, Bulgária pedig az egyetlen EU-tagállam, amely nem írta alá.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Európa támogatása Ukrajna iránt „teljesen egyértelmű”, és Európának most saját béketervet, valamint az európai biztonsággal kapcsolatos elképzelést kell kidolgoznia. António Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy Európa biztonsági architektúrája már létezik, és azt nem kell újjáalakítani.
Putyin a moszkvai találkozót arra használta fel, hogy megismételje Oroszország keményvonalas álláspontját – jelentette az RFI: elutasított minden olyan ütközönzónát, amely elválasztaná az ukrán és az orosz csapatokat, és kijelentette, hogy a külföldi békefenntartók Ukrajnába küldése az orosz erők célpontjává tenné őket. Ragaszkodott továbbá Moszkva igényéhez a négy ukrajnai régióra, amelyeket az orosz csapatok nem ellenőrznek teljesen; Kijev és nyugati szövetségesei ezt az követelést elutasítják.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egyetlen, világos felhatalmazással rendelkező főtárgyaló kijelentését szorgalmazta, aki az európai érdekeket képviseli a tárgyalásokon. Donald Tusk lengyel miniszterelnök, akinek országa szintén ki van zárva az E3-as tárgyalási formátumból, azt mondta, nem érzi úgy, hogy Lengyelország kimaradna valamiből.
Amit tudunk
- Az RFE/RL jelentése szerint 39 ország aláírt egy európai biztonsági nyilatkozatot a november 11–12-i dublini EPC-csúcstalálkozón, az Euronews pedig 43-ra tette a számukat.
- Zelensky megerősítette, hogy Európa csatlakozni fog az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójához, miután Kushner és Witkoff amerikai megbízottak Dublintól nem messze találkoztak vele, a moszkvai tárgyalásaikat követően.
- Putyin elutasította az ukrán és az orosz erők közötti ütközőzónát, és kijelentette, hogy az ukrajnai külföldi békefenntartókat katonai célpontnak fogják tekinteni – jelentette az RFI.
- Macron és Costa egyaránt azt mondta, hogy az európai biztonságról az európaiaknak kell dönteniük; Costa kijelentette, hogy Európa meglévő biztonsági architektúráját nem kell újjáépíteni.
- Olaszország miniszterelnöke, Meloni egyetlen, uniós megbízatással rendelkező tárgyaló kinevezését szorgalmazta; Lengyelország kormányfője, Tusk azt mondta, nem aggódik amiatt, hogy kirekesztik az E3 formátumból.
Még nem megerősített
- A dublini nyilatkozat aláíróinak pontos száma nem világos: az Euronews 43 országról, az RFE/RL 39 országról számolt be.
- Az RFI jelentése szerint az sem nyert megerősítést, hogy a Kreml beleegyezett volna az európai részvételbe a tárgyalások következő fordulójában.
Miért fontos ez Európának
A dublini nyilatkozat és Zelensky megerősítése elmozdulást jelöl az Abu-Dzabi-i korábbi tárgyalási fordulókhoz képest, amelyeken az európai kormányok nem képviseltették magukat közvetlenül. Oroszország jelentések szerint feltételezett követelései egy szélesebb körű, a NATO kelet-európai jelenlétét is lefedő új biztonsági keretrendszerről aggodalmat keltettek az uniós államokban amiatt, hogy Moszkva az ukrajnai tárgyalásokat a kontinens hidegháború utáni biztonsági rendjének újratárgyalására használja fel.
Források
- Euronews: EU leaders in Dublin grapple with who speaks for Europe in peace talks
- NATO: NATO Secretary General participates in the European Political Community Summit in Dublin
- BalkanWeb: Rama njoftoi anulimin e samitit nga Dublini/ NATO i thotë “JO” Tiranës, Reuters zbulon arsyet
- Il Fatto Quotidiano: Ucraina, Irlanda (presidenza Ue): “Entro due settimane l’Europa scelga chi la rappresenterà ai negoziati”
- RFI: Ukraine peace talks overshadow AI summit as EU leaders gather in Dublin
Kérdések és válaszok
- Hány ország írta alá a dublini biztonsági nyilatkozatot?
- A jelentések eltérnek: az RFE/RL szerint az Európai Politikai Közösség 47 tagjából 39 aláírta, míg az Euronews 43-ra tette a számot.
- Részt vesz-e Európa az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójában?
- Zelensky azt mondta, hogy az európai képviselők közvetlenül csatlakoznak, és Jared Kushner amerikai megbízott megerősítette, hogy mind az orosz, mind az ukrán fél beleegyezett az európai partnerek bevonásába.
- Mit utasított el Putyin az amerikai megbízottakkal folytatott tárgyalások során?
- Az RFI szerint Putyin elutasította a demilitarizált övezeteket az ukrán és az orosz erők között, és kizárta a külföldi békefenntartó csapatok jelenlétét Ukrajnában.
