A Kreml „eszkalációra” figyelmeztet, miután Litvánia szavazott a nukleáris tilalom enyhítéséről
Litvánia parlamentje megszavazta a nukleáris fegyverek és külföldi támaszpontok befogadására vonatkozó alkotmányos tilalom feloldásának megkezdését, ami a Kreml figyelmeztetését váltotta ki.
Automatikusan fordítva az angol eredetiből; az angol változat az irányadó.
A Kreml kedden arra figyelmeztetett, hogy a litván parlament előzetes szavazása a nukleáris fegyverek befogadására vonatkozó alkotmányos tilalom feloldásáról az események újabb eszkalációjához vezethet a térségben.
A litván parlament, a Szejm 106 igen, 18 nem szavazattal, hat tartózkodás mellett szavazta meg az alkotmánymódosítást, amely eltávolítaná a tömegpusztító fegyvereket és a külföldi katonai bázisokat a litván területről tiltó rendelkezést – jelentette az Euronews. Három hónapos várakozási idő után második szavazásra is szükség van, a végső szavazást január 12-ére várják; a Szejm 141 képviselője közül legalább 94-nek mindkétszámra támogatnia kell.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy ha az általa a NATO vezető országának nevezett Egyesült Államok katonai infrastruktúrája Oroszország határai közelébe költözik, „az nem tekinthető másnak, mint a feszültség fokozása felé tett lépésnek”. Hozzátette, hogy ugyanez vonatkozik a nukleáris fegyverek szomszédos állam területén történő telepítésére is, és az ilyen fejlemények új, jelentős eszkalációt jelentenének – jelentette a Digi24.
A módosítás támogatói szerint a jelenlegi alkotmányos tilalom hátrányos helyzetbe hozza Litvániát a NATO-tagtársakkal, Lettországgal, Észtországgal és Lengyelországgal szemben, amelyeknél nincs ilyen korlátozás. „Nem lehetünk kevésbé védettek, mint a többi NATO-ország” – mondta Remigijus Motuzas, a Szejm külügyi bizottságának elnöke az Euronews szerint.
Litvánia Oroszország kalinyingrádi exklávéjával és a Moszkva szövetségesének számító Fehéroroszországgal is határos. Finnország az év elején eltörölte saját nukleáris fegyverekre vonatkozó tilalmát, arra hivatkozva, hogy biztosítania kell törvényeinek azt, hogy ne korlátozzák NATO-tagi kötelezettségeinek teljesítését, jóllehet korábban kijelentette, hogy nem szándékozik saját területén nukleáris fegyvereket állomásoztatni.
Amit tudunk
- A litván parlament 106–18 arányban megszavazta a nukleáris fegyverekre és a külföldi támaszpontokra vonatkozó alkotmányos tilalom eltörlésének elindítását – jelentette az Euronews.
- Egy második szavazásra is szükség van, a végső döntést január 12-ére várják.
- A Kreml képviselője, Dmitrij Peszkov arra figyelmeztetett, hogy a lépés az eszkaláció újabb körével fenyeget.
- Litvánia szomszédai, Lettország, Észtország és Lengyelország nem rendelkeznek ilyen alkotmányos korlátozással.
- Finnország az év elején feloldotta a nukleáris fegyverekre vonatkozó saját tilalmát.
Miért fontos ez Európának
Litvánia lépése a NATO keleti és északi tagállamai körében zajló szélesebb körű elmozdulást tükrözi, amelynek célja, hogy törvényeiket szorosabban igazítsák a szövetség nukleáris elrettentési megállapodásaihoz, követve Finnország ez év eleji döntését. Oroszország fokozta a NATO-val kapcsolatos nukleáris retorikáját, beleértve a kalinyingrádi exklávéval kapcsolatos fenyegetéseket is, amely határos Litvániával és Lengyelországgal is.
A vita amiatt is kialakult, hogy több európai ország – köztük az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország és Svédország – csatlakozott egy francia vezetésű kezdeményezéshez a nukleáris elrettentés terén történő szorosabb együttműködés érdekében, ami jele annak, hogy az európai kormányok milyen komolyan veszik az Oroszországtól származó kockázatot a NATO keleti szárnyán.
Források
Kérdések és válaszok
- Miről szavazott a litván parlament?
- Alkotmánymódosítást a nukleáris fegyverek és külföldi katonai támaszpontok befogadására vonatkozó tilalom eltörléséről, amelyet egy első szavazáson 106–18 arányban hagytak jóvá.
- Hogyan reagált Oroszország?
- Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a lépés az eszkaláció újabb körét kockáztatja a régióban.
- Mikor várható a végső döntés?
- Egy három hónapos várakozási időt követően a második parlamenti szavazást január 12-re várják.