A finn és a norvég vezető felhívta Putyint, miközben Dánia bírálta a „koordinálatlan” lépést

Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök kedden több mint másfél órán át telefonált Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – ez sokkal hosszabb idő volt az eredetileg tervezett 20 percnél –, ami az első közvetlen kapcsolatfelvétel volt Putyin és egy Kijevvel szövetséges vezető európai politikus között azóta, hogy Emmanuel Macron francia elnök 2025 júliusában beszélt vele.

A hívás célja az volt, hogy „közvetlenül közvetítsenek üzeneteket a háború befejezését elősegítő jövőbeni tárgyalásokról” Putyinnak – áll a norvég és a finn kormány közös közleményében. Støre elmondta, hogy a beszélgetésben hangsúlyozták „a deeskaláció fontosságát”, hozzátéve, hogy a háború „szenvedése és pusztítása generációkra lesz hatással”. A hívás nagy részét az tette ki, hogy Putyin felelevenítette a konfliktus történelmi gyökereit, és a két vezető úgy döntött, nem szakítja félbe, hogy felmérjék, mennyire gondolja komolyan az európai párbeszédet – jelentette a Financial Times a Novaja Gazeta Europe beszámolójára hivatkozva; az azonnali tűzszünet kérdése szinte fel sem merült – közölte a lap.

A két vezető kijelentette, hogy nem az egész Európa nevében beszélt. A hívás egy október 20-i oslói találkozót követően történt, amelyen Stubb, Støre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff amerikai megbízott vett részt. Zelenszkij később köszönetét fejezte ki a részletes tájékoztatásért és a két országnak az ukrán diplomáciai erőfeszítésekhez nyújtott támogatásért, a vezetők pedig jelezték Putyinnak, hogy le kell állítani az ukrán energiaszektor és infrastruktúra elleni támadásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kisebbítette a hívás jelentőségét, a Kreml-párti médiának azt nyilatkozva, hogy semmi újat nem mondtak, és az egész csak azt mutatta, hogy az európaiak be akarják tuszkolni magukat a tárgyalási folyamatba. Hozzátette, hogy a háború valószínűleg folytatódni fog, és valószínűleg rosszabbra fordul.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök bírálta a lépést. A dán TV2 televíziónak azt mondta, hogy „szkeptikus” a hívással kapcsolatban, amelyet – mint fogalmazott – nem hangoltak össze más európai vezetőkkel. Margus Tsahkna észt külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország csak a fokozott nyomás hatására veszi komolyan a tárgyalásokat, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig arról számolt be, hogy előzetesen semmilyen értesítést nem kapott a hívásról, és alacsony elvárásai vannak vele kapcsolatban. A norvég miniszterelnök úgy reagált, hogy minden partnerországot előre tájékoztattak, és utána teljes körű beszámolót adtak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról tájékoztatta a kabinetjét, hogy Støre beszámolt neki a hívásról, és a északi vezetők álláspontját nagyon lojálisan mutatták be; Tusk szerint az európai vezetők mérsékelten optimista benyomással távoztak a tárgyalások kilátásait illetően, miközben abszolút óvatosságra és éberségre intettek Oroszország világosan megfogalmazott érdekei miatt.

A Kreml közlése szerint Putyin azt mondta a két vezetőnek, hogy az EU és a NATO általa konfrontatívnak nevezett politikája nyújtja el az ukrajnai harcokat, és igazságos, valamint tartós béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország érdekeit teljesen figyelembe veszik. Mindhárom vezető üdvözölte az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti háromoldalú tárgyalások felújításának terveit, amelyekre november 4-e után kerülhet sor Abu-Dzabiban; a csúcstalálkozón részt vesz a tervek szerint Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízott, Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Rusztem Umerov nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint Igor Kosztyukov admirális, az orosz katonai hírszerzés vezetője.