Washington nem lép ki a szövetségből, közölte az Egyesült Államok NATO-nagykövete

Az Egyesült Államok NATO-nagykövete, Matthew Whitaker hétfőn kijelentette, hogy Washington továbbra is elkötelezett Európa védelme mellett, és nem lép ki a szövetségből, még akkor sem, ha az Egyesült Államok éppen felülvizsgálja kontinensen lévő katonai jelenlétét. „Még mindig szeretünk titeket” – mondta a Varsói Biztonsági Fórumon.

Egy, az Egyesült Államok által támogatott „NATO 3.0” modellről szóló panelbeszélgetésen felszólalva Whitaker elmondta, hogy a szövetségnek modernizálnia kell katonai infrastruktúráját, hogy erőket és felszerelést tudjon átcsoportosítani Nyugat-Európából Kelet-Európába, ahol bármely jövőbeli konfliktus a legnagyobb valószínűséggel bekövetkezhet. Az elavult támaszpontokat, az üzemanyag-ellátási láncokat és a csapatállomásoztatási megállapodásokat említette olyan területekként, amelyek figyelmet igényelnek a Pentagon folyamatban lévő, az európai amerikai haderő-elhelyezkedést vizsgáló felülvizsgálata során, és elmondta, hogy megbeszélést folytatott az elmozdulásról Andrius Kubilius uniós védelmi biztossal.

Whitaker elmondta, hogy Európa jelenleg a negyedik helyen áll Washington stratégiai prioritásai között a belbiztonság, a nyugati félteke és a csendes-óceáni térség mögött, és azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok nem visszalép, hanem arra kéri a szövetségeseket, hogy lépjenek előre. Nem jelentett be döntést amerikai csapatok átcsoportosításáról vagy kivonásáról, de kijelentette, hogy Washington újraértékeli globális kötelezettségvállalásait, hogy elkerülje katonai erőforrásainak túlterhelését. A Pentagon európai haderő-elhelyezkedésre vonatkozó felülvizsgálata várhatóan decemberben zárul le, és Pete Hegseth védelmi miniszter elé terjesztik; a Pentagon már májusban elrendelte mintegy 5000 katona kivonását Németországból.

Whitaker bírálta azokat a szövetségeseket, akik nem teljesítik védelmi kiadási kötelezettségvállalásaikat, hozzátéve, hogy határozott üzenetet fogalmazott meg a cseh politikai vezetőknek az ország GDP-arányosan mintegy 1,8%-os védelmi kiadásai miatt, ami elmarad a NATO 2%-os küszöbétől. Méltatta Lengyelországot, amely elmondása szerint a GDP 4,7%-át költi alapvető védelmi kiadásokra, ami a NATO-ban a legmagasabb arányok közé tartozik. Az oldalán felszólaló Kubilius elmondta, hogy a változás nem jelenti azt, hogy Washington cserbenhagyná Európát, hanem azt, hogy Európának felelősséget kell vállalnia a saját területén történő agresszió elrettentéséért, példaként említve a drónvédelem, a műholdas kommunikáció és a felderítési képességek kiépítésére irányuló uniós erőfeszítéseket. Kubilius korábban úgy becsülte, hogy az amerikai stratégiai katonai eszközök pótlása akár 500 milliárd eurójába is kerülhet Európának, miközben egyes szakértők szerint a kontinensnek 300 000 fős kiegészítő haderőre lehet szüksége, ha Washington tovább folytatja a katonai támogatás visszavonását.

Marcin Przydacz lengyel elnöki tanácsadó, valamint Władysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a fórumon egyaránt arra sürgette a nyugat-európai szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel védelmi kiadásaikat, miközben hangsúlyozták, hogy továbbra is a NATO-nak, és nem az EU-nak kell felelnie Európa kollektív védelméért.