Skip to content
European Crisis TV
ÉlőEurópai szintű

Oroszország azt követeli, hogy Finnország lépjen ki a NATO-ból az ukrajnai béketárgyalások részeként, Helsinki nemet mondott

A Bild és a The New York Times széles körű orosz követelésekről számolt be, amelyek magukban foglalják Finnország NATO-ból való kilépését és az 1997-es vonalakra való visszavonulást; Helsinki tárgyalási alapnak sem nevezte a követelést.

Frissítés ·

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője határozottan cáfolta, hogy Oroszország Finnország NATO-ból való kilépését kérte volna, és valótlanak nevezte az állítást.

Megjelent Frissítve Olvasás angolul

Automatikusan fordítva az angol eredetiből; az angol változat az irányadó.

Oroszország azt követeli, hogy Finnország lépjen ki a NATO-ból, és a szövetség vonja ki bázisait a balti államokból az ukrajnai háború lezárását célzó javasolt megállapodás részeként – jelentette november 13-án a német Bild újság, az Abu-Dzabiban tartott tárgyalások során az európai partnerekkel megosztott követeléslistára hivatkozva.

A Bild szerint a terv ugyancsak felszólít a Donbasz feletti orosz ellenőrzés elismerésére, arra a garanciára, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, Ukrajna odesszai és mikolajivi kikötőjének demilitarizálására, az orosz nyelv különleges jogi státuszára Ukrajnában, valamint Moldova három részre osztására, megnyitva az utat a Transznyisztria és Gagauzia függetlenségéről szóló népszavazások előtt.

A The New York Times külön arról számolt be, hogy látta a november 10-i keltezésű, az abu-dzabi tárgyalásokon körbeadott orosz dokumentumot, amely megismétli azokat a követeléseket, amelyeket Moszkva először 2021 decemberében fogalmazott meg: a NATO-csapatok kivonását az 1997 után a szövetséghez csatlakozott országokból, beleértve Lengyelországot és a balti államokat, a NATO további bővítésének tilalmát, az Ukrajnában, Kelet-Európában, a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában folyó minden katonai tevékenység leállítását, a NATO nukleáris megosztási megállapodásainak végét, valamint annak tilalmát, hogy Franciaország és Nagy-Britannia saját nukleáris fegyvereit használja más európai szövetségesek védelmére. A dokumentum leállítaná a Nyugat Ukrajnának nyújtott katonai segélyét is, és csak akkor engedné Kijevet az EU-ba, ha az kívül marad a blokk közös védelmi politikáján.

Cserébe Oroszország a hírek szerint nukleáris fegyverek és közép hatótávolságú rakéták Fehéroroszországból való kivonását, valamint csapatainak Transznyisztriából való kivonását kínálja, ha Moldova elkötelezi magát a katonai semlegesség mellett. Egy másik javaslat, amelyről a G4Media román hírportál számolt be az Echo Moszkvi orosz állami rádión keresztül, egy öt-hat NATO-tagállamból álló „klubot” vet fel, amely képes megvétózni a jövőbeli tagsági kérelmeket, megemlítve Ukrajnát, Moldovát, Grúziát és Örményországot; Alekszej Drobinin, az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője szintén kétoldalú megnemtámadási pactumokat vetett fel a NATO fő tagjaival.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője két külön megjegyzést tett a követelésekkel kapcsolatban. Kijelentette, hogy a NATO keleti bővítésének elmaradásáról szóló szóbeli nyugati biztosítékok nem elegendőek, és követelte, hogy ezt foglalják írásba, az Oroszország 1-es állami tévécsatornának nyilatkozva pedig elmondta, hogy a NATO a korábbi ígéretek ellenére már ötször vagy hatszor bővült. Peszkov külön tagadta, hogy Oroszország kifejezetten Finnország NATO-ból való kilépését kérte volna, az Interfaxnak és a Kyiv Postnak nyilatkozva azt mondta: „Erről semmit sem tudok... ez határozottan nem volt téma”.

Antti Häkkänen finn védelmi miniszter határozottan elutasította a Finnországgal kapcsolatos követelést, felháborítónak nevezve azt, és kijelentve, hogy Finnország NATO-tagsága nem képezi alku tárgyát – jelentette az Yle finn közszolgálati műsorszolgáltató. Elina Valtonen külügyminiszter azt mondta, hogy a finn tagságról szóló döntés kizárólag Finnországot és a NATO-t illeti meg. Nicolas de Rivière, Franciaország oroszországi nagykoretta legitimnek nevezte Moszkva biztonsági követelését, miközben azt is kijelentette, hogy Ukrajnának is garanciákra van szüksége a Kyiv Post által ismertetett interjú szerint.

Dumitru Ciorici, a moldovai kormány szóvivője az országát érintő híresztelt követeléseket Moszkva részéről riogatásnak és provokációnak minősítette, kijelentve, hogy Chisinau továbbra is az EU-s reformjaira összpontosít.

Marija Zaharova szóvivőn keresztül az orosz külügyminisztérium az ANSA jelentése szerint cáfolta a Bild értesülését. Friedrich Merz német kancellár a dublini Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján kijelentette, hogy Európának nem kell új biztonsági architektúráról tárgyalnia Oroszországgal, mivel olyan már létezik, és azzal vádolta Moszkvát, hogy aláássa az 1975-ös Helsinki Záróokmányt, amely lehetővé tette az országok számára saját szövetségeik megválasztását. Mark Carney kanadai miniszterelnök ugyanezen a csúcstalálkozón azt mondta, hogy a szabad Európa biztonsági architektúrájáról Európa és a NATO fog dönteni, nem pedig Oroszország.

Putyin megismételte saját álláspontját, amikor csütörtökön a Kremlben fogadta Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottakat, két nappal azután, hogy orosz, ukrán és amerikai küldöttségek tárgyaltak Abu-Dzabiban. Kijelentette, hogy a háború után Ukrajnában állomásozó bármilyen külföldi csapatot legitim katonai célpontnak fognak tekinteni, elutasította az orosz és ukrán erők közötti demilitarizált szürke zónákat, és azt mondta, hogy az államhatárnak kell lennie az egyetlen demarkációs vonalnak. A Háborút Kutató Intézet (ISW) szerint ez megerősíti Moszkva követelését Ukrajna Donecki, Luhanszki, Herszoni és Zaporizzzsjai régiójának teljes ellenőrzésére, beleértve azokat a területeket is, amelyeket az orosz erők soha nem foglaltak el. Vlagyimir Medinszkij, a Kreml tanácsadója azt mondta, hogy Oroszország elutasít minden területi cserét, és továbbra is bővíteni fogja biztonsági zónáját Ukrajna Szumi és Harkivi régiójában. Witkoff és Kushner az este folyamán Dublinba utazott, hogy külön tárgyalásokat folytasson Zelenszkijjel.

Amit tudunk

  • A Bild jelentése szerint Oroszország követelései közé tartozik Finnország kilépése a NATO-ból, a NATO-bázisok eltávolítása a balti államokból, az egész Donbász orosz ellenőrzése, Odessza és Mikolajiv demilitarizálása, valamint Moldova három részre osztása.
  • A The New York Times egy olyan különálló orosz dokumentumról számolt be, amely megismétli Moszkva 2021. decemberi követeléseit, beleértve a NATO visszavonulását az 1997-es vonalakig, valamint az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek leállítását.
  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta, hogy Oroszország kifejezetten Finnország NATO-ból való kilépését kérte volna, miközben külön megkövetelte a NATO bővítésének elmaradására vonatkozó írásos garanciákat.
  • Moldova kormánya a Moldováról szóló híresztelt követeléseket orosz „ijesztgetési taktikának és provokációnak” minősítette.
  • Finn miniszterek tárgyalási alapon felül állónak elutasították a NATO-ból való kilépésre vonatkozó követelést; az orosz külügyminisztérium Marija Zaharován keresztül tagadta a szélesebb körű Bild-jelentést.
  • Putyin amerikai megbízottaknak elmondta, hogy a háború utáni Ukrajnában állomásozó idegen csapatok legitimizált célpontok lennének, és elutasította a demilitarizált övezeteket; Medinszkij, a Kreml tanácsadója kijelentette, hogy Oroszország tovább terjeszkedik Szumi és Harkiv felé.

Még nem megerősített

  • Az Oroszországnak tulajdonított követelések teljes listáját sem orosz, sem európai tisztségviselők nem erősítették meg, és az orosz külügyminisztérium, valamint a Kreml is cáfolta a Bild-jelentés kulcselemeit.

Miért fontos ez Európának

Finnország 1340 kilométeres határral osztozik Oroszországgal, és NATO-csatlakozása az ukrajnai invázió kezdete óta az európai biztonság egyik legszembetűnőbb eltolódása volt. A Bild és a The New York Times által közölt követelések közül sok visszhangozza azokat a tervezeteket, amelyeket Oroszország 2021 decemberében, hetetekkel az Ukrajna elleni invázió előtt tett közzé, mutatva, hogy Moszkva béketárgyalásokon képviselt nyitópozíciói még mindig messze túlmutatnak magán Ukrajnán, és érintik a NATO méretét, csapattelepítéseit és nukleáris megállapodásait egész Európában. Oroszország folyamatos elutasítása bármilyen demilitarizált ütközőzónával szemben, valamint a négy részben megszállt ukrajnai régió feletti teljes ellenőrzéshez való ragaszkodása – amire a Háborút Tanulmányozó Intézet (ISW) is rámutatott – azt jelzi, hogy harctéri követelései még a diplomáciai folyamat felgyorsulásával sem lágyultak.

Frissítések

  1. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője határozottan cáfolta, hogy Oroszország Finnország NATO-ból való kilépését kérte volna, és valótlanak nevezte az állítást.

  2. A NYT jelentése szerint egy kiszivárgott orosz dokumentum állítólag feléleszti Moszkva 2021-es követelését a NATO 1997-es határokhoz való visszatéréséről.

  3. A kiszivárgott orosz terv hírek szerint arra is kiterjed, hogy demilitarizálják Ukrajna odesszai és mikolajivi kikötőit, valamint egy fekete-tengeri hajózási megállapodásról szól.

  4. Első megjelenés.

Források

Kérdések és válaszok

Mit követel Oroszország állítólag Finnországgal és Ukrajnával kapcsolatban?
A Bild és a The New York Times szerint Oroszország többek között azt akarja, hogy Finnország kilépjen a NATO-ból, Ukrajna odesszai és mikolajivi kikötőit demilitarizálják, és a NATO vonuljon vissza az 1997-es pozícióiba.
Hogyan reagált Finnország és a többi kormány?
A finn miniszterek tárgyalási alapon felül állónak utasították el a NATO-ból való kilépésre vonatkozó követelést, Moldova kormánya ijesztgetési taktikaként vetette el a Moldovával kapcsolatos követeléseket, maga a Kreml pedig tagadta, hogy egyáltalán kérte volna Finnország kilépését a NATO-ból.
Mi Oroszország álláspontja magán a harctéren?
Putyin amerikai megbízottaknak kijelentette, hogy a háború után Ukrajnában állomásozó idegen csapatokat jogszerű katonai célpontokként kezelik, és elutasította az Oroszország és az ukrán erők közötti demilitarizált övezetek létrehozására vonatkozó javaslatokat.