Az EU-nagykövetek titkos tárgyalásokat folytatnak a tömeges áldozatokat követelő hibrid támadási forgatókönyvről

Mind a 27 EU-tagállam nagykövetei hetek óta tartó zárt körű megbeszéléseket folytatnak Brüsszelben, hogy felkészüljenek egy olyan hibrid támadásra, amely tömeges civil áldozatokat követelhet – jelentette a Politico diplomáciai és tisztségviselői forrásokra hivatkozva. A tárgyalásokat korlátozott formátumban tartják, a terembe nem engednek be asszisztenseket és mobiltelefonokat sem, és kifejezetten egy sok halálos áldozattal járó forgatókönyvre összpontosítanak.

Diplomaták a Politicónak elmondták, hogy a Lipcsei repülőtérről felszálló ukrán teherszállító repülőgép augusztus eleji letámadására irányuló kísérlet – amelyet robbanóanyaggal megrakott drónnal követtek el – kiélezte a vitát. A drón eltalálta a gépet, de a gyújtószerkezete meglazult, és a robbanóanyag nem lépett működésbe. A német kormány hivatalosan Oroszországot nevezte meg a kísérlet felelőseként, és a büntetőeljárás folyamatban van.

Egy EU-s tisztségviselő a Politicónak azt mondta, hogy az orosz műveletek mértékét tekintve a csillagokban meg volt írva, hogy előbb-utóbb áldozatok lesznek, és hozzátette, hogy a halálos áldozatok nélkül végződő korábbi incidensek a tiszta szerencsének köszönhetők. A nagykövetek gyakorlati kérdéseken dolgoznak, beleértve azt is, hogy mely országok küldjenek mentőcsapatokat, milyen EU-s finanszirozás szabadítható fel gyorsan, és hogyan kelljen az állam- és kormányfőknek kommunikálniuk egy válság idején.

A tárgyalások sürgőssé váltak miután kedden drónok találtak el két kereskedelmi hajót Bulgária fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében. Egyikük, az Alfa Watan elsüllyedt, és a legénysége továbbra is eltűnt, miután a bolgár parti őrség szerda reggel befejezte a kutatást. A második hajó, az Able teljes legénységét kimentették, bár ketten súlyosan megsérültek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszországot tette felelőssé a támadásért, a bolgár haditengerészettel folytatott megbeszélésekre hivatkozva, a bolgár hatóságok azonban nem közölték, hogy ki volt a felelős.

Michael McGrath, az Európai Unió igazságügyi biztosa elmondta, hogy az európai demokráciák növekvő számú fenyegetéssel néznek szembe, és az EU gyorsabban akarja felderíteni ezeket, javítani kívánja a figyelmeztető rendszereket, és biztosítani akarja, hogy a tagállamok együtt tudjanak reagálni. Az előkészületek ellentéteket is feltártak: egyes államok attól tartanak, hogy az EU megkettőzi a NATO szerepét, és zavart kelt abban a tekintetben, hogy ki irányítson egy válság idején. Az egyik keleti szárnyhoz tartozó ország diplomatája azt mondta, hogy kormánya óvakodik a bizalmas információk megosztásától még az állam- és kormányfők találkozóin is, attól tartva, hogy azok kiszivárognak a sajtónak vagy eljutnak Moszkvába.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben egy uniós vészhelyzeti protokollt javasolt a biztonsági válságokra vonatkozóan, amelynek értelmében minden EU-s állam összegyűlne válaszlépéseinek összehangolására, ha azt egy tagállam aktiválná; kijelentette, hogy a protokoll a NATO kiegészítésére szolgál, nem pedig annak megkettőzésére. Oana Lungescu, a NATO egykori szóvivője a Politicónak elmondta, hogy a szövetségnek kellene kezelnie a katonai elrettentést és a hírszerzési adatok megosztását, míg az EU-nak a civilek segítésére kellene összpontosítania, elkerülve a zavart, amikor gyors válaszadásra van szükség.